Beutaló, előjegyzés szükséges!

1158 Budapest, Őrjárat u. 1-5.; I. em. - ÚJ HELYEN

+36-1-506-0220

Görög eredetű elnevezés a hematológia ("vértan - a vér tudománya"), az orvostudománynak azt a területét jelöli, amely a vérnek és a vérképző szerveknek a betegségeivel foglalkozik.

Mivel foglalkozik a hematológus a mindennapi munka során?

A belgyógyász-hematológus a vérszegénység különböző formáival, a felnőttkori rosszindulatú vérképző szervi betegségekkel (leukémiák és nyirokszervi daganatok, lymphomák), valamint a különböző véralvadási zavarokkal foglalkozik elsősorban.

Milyen vizsgálati módszereket használ a hematológus a mindennapi bajmegállapító (diagnosztikus) tevékenység kapcsán?

A kórelőzmény felvétele és az általános belgyógyászati vizsgálat után a mennyiségi és minőségi vérkép adatainak áttekintése szükséges. Ezeket az adatokat ma már laborautomaták szolgáltatják. Számos kérdés eldöntéséhez azonban nem nélkülözhetők a hematológia klasszikus vizsgáló módszerei, a vérkenet és a csontvelőkenet vizsgálata.

A vérkenet készítése során egy csepp vért kennek szét egy kis üveglapra, a mikroszkóp tárgylemezére. Speciális festékekkel megfestve több száz- vagy ezerszeres nagyítással mikroszkóp alatt vizsgálhatók a vér alakos elemei, a vörös- és fehérvérsejtek, valamint a vérlemezkék. Mivel a vér egészséges felnőttben a vörös csontvelőben képződik, komoly hematológiai betegség gyanúja esetén sor kerülhet a csontvelő vizsgálatára. Az ehhez szükséges anyagot speciális tűvel a szegycsont velőüregéből nyerik. A csontvelőt a vérkenet készítéséhez hasonló módszerrel kenik tárgylemezre és teszik mikroszkópos vizsgálatra alkalmassá. A csontvelői kenet mikroszkópos vizsgálata igen sokrétű információt ad a vérképző szervi betegségekre vonatkozóan.

A klasszikus hematológia egyszerű vizsgáló módszerein túlmenően sokszor szükség van speciális kérdések megválaszolására. Ilyenkor a hematológus igénybe veszi egyetemi klinikák, országos intézetek segítségét.